A májusi U21-es döntő, a Morgen Ferdinánd Emlékbajnokság első meccse szó szerint és átvitt értelemben is nagyon fájdalmasra sikeredett Bor Gábor számára. Csapatunk 19 éves játékosa ugyanis bokaszalag-szakadást szenvedett a Vasas ellen, így egyrészt kihagyta a folytatást, másrészt nem lehet ott most az U20-as válogatottal a Jerevánban zajló Európa-bajnokságon. Pedig nagyon ott szeretett volna lenni…
– Nagyon fáj a szívem, mert erre vártam egész évben, ugyanis az utánpótlásban ez volt az utolsó szezonom, amikor válogatott lehettem – mondta Gábor. – Bánt, hogy nem lehetek ott a többiekkel, nem segíthetek nekik. Az viszont nagyon jólesett, hogy a szövetségi edző, Carlos Vallejo felhívott, menjek, és legyek egy-két napot a csapattal: július elején megnéztem a szlovákok elleni két edzőmeccset. Jó érzés volt, mondjuk utána még jobban fájt a szívem.
A bokasérülés óta eltelt hetek értelemszerűen a rehabilitációról szólnak, játékosunk nagyon keményen dolgozik azért, hogy mielőbb felépüljön. Úgy érzi, a Szűcs Rékával végzett közös munkának megvan az eredménye.
– Jól állunk! Kosárlabdázás még nincs, de mozgok, futok, erősítem a bokámat. Nagyon bízom benne, ahogy amikor a felnőtt csapat elkezdi a felkészülést, már tökéletes állapotban leszek, és én is együtt tudok dolgozni a fiúkkal. Bizakodva tekintek a szezon elé, szeretnék minél többet játszani az élvonalban, minél biztosabb tagja akarok lenni a csapatnak!
Legyen így! Addig azonban még van egy kis idő, amit Gábor ki fog használni.
– A rehabilitáció miatt szinte végig Pécsett voltam, nyaralásra nem jutott időm. Most viszont van egy kis lehetőségem: a családdal elmegyünk külföldre, Koppenhágában töltünk néhány napot. Ott még nem voltunk, nagyon kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen az élet Dániában.
Érezzétek jól magatokat, Gábor, a felkészülés rajtjára pedig épülj fel teljesen, mert szükség lesz rád!