Három szezont húzott le csapatunk színeiben Kerpel-Fronius Gáspár, és többek között neki is köszönhetően volt ez az időszak nagyon sikeres, eredményes. Felejthetetlen, ami a Piros-csoportos döntőben történt, amikor komoly sérüléssel is vállalta a játékot: „meg kellett tennem”, fogalmazott. A legutóbbi idényben csapatkapitányként irányította társait, és nyugodtan mondhatjuk, ebben a szerepkörben is megállta a helyét.
Nagyon fontos játékossal bővült felnőtt férfi csapatunk kerete, a 24 éves Kerpel-Fronius Gáspártól nem csak mi várunk sokat, ő is sokat remél saját magától – írtuk három évvel ezelőtt, amikor a jelentős A-csoportos tapasztalattal rendelkező Kerpi hozzánk igazolt. Akkor a Debrecentől érkezett, ahol kicsit kevesebb lehetőséget kapott, mint amennyit szeretett volna, nálunk viszont megkapta nem csak a játékperceket, hanem a bizalmat is.
– Nagyon pozitívan tekintek vissza az eltelt három szezonra, amit Pécsett töltöttem – fogalmazott Kerpi. – Megkaptam a lehetőséget arra, hogy ismét felépítsem magam, hogy bizonyítsak. Főszerepet szántak nekem, és úgy érzem, meg is tudtam hálálni a bizalmat. A feljutás után fantasztikus szezont produkáltunk az élvonalban, újoncként azért elég ritkán szerepel így egy csapat: bekerültünk a rájátszásba, és végül a hatodik helyen végeztünk. Számítottak rám, stabil játékos voltam. A legutóbbi idényben nekem sem minden ment úgy, ahogy terveztük, voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Egyvalami biztos, az elmúlt három évben fejlődtem, és nekem ez nagyon fontos volt. A nemrég befejeződött szezonban pedig betölthettem a csapatkapitányi szerepkört, ami egy megtisztelő feladat: korábban próbáltam minél többet ellesni Kovács Petitől, úgy érzem sikerült, ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy biztosan lehet még ebben fejlődnöm.
Nem csak a két élvonalbeli szezon emlékezetes Kerpi kapcsán, hanem az a döntő is, amelynek megnyerésével odakerültünk az A csoportba! A városi rivális PVSK ellen vívott ötmeccses csata során tényleg mindent megtett a sikerért: a második mérkőzésen elszenvedett súlyos combsérülése miatt úgy nézett ki, hogy a folytatásban már nem is léphet pályára…
– Fantasztikus volt az a döntő! Az első meccs után úgy éreztem, nagyon jók az esélyeink, lehozzuk ezt a finálét. A másodikon aztán megsérültem, és rögtön éreztem, hogy nagy a baj. A következő napok arról szóltak, hogy mit lehet tenni a beszakadt izommal, kezeltek Budapesten, Belgrádban, napi három-négy órát foglalkoztak velem. Elveszítettük a második és a harmadik összecsapást is, a negyedik előtt aztán úgy voltam vele, nincs veszítenivalóm, pályára kell lépnem, meg kell tenni, hiszen egész évben ezért dolgoztunk. Mindegy, hogyan, csak játsszak: lehet, hogy nem lesz elég, de talán adok egy olyan lökést a csapatnak, ami sikerre vezet minket. Felvállaltam, megcsináltuk, megérte!
Kerpi nem csak a pályán nyújtott teljesítménye, hanem a személyisége, az emberi kvalitásai miatt is nagyon fontos láncszem volt csapatunkban. Nagyon nehéz tőle elbúcsúzni, de nincs mese, három év után különválnak útjaink.
– Ez mindig benne van a pakliban egy élsportoló esetében. Természetesen sajnálom, hogy így alakult, mert tényleg kiváló társaság kovácsolódott össze Pécsett: a feljutás óta gyakorlatilag szétrobbanthatatlanok voltunk. Baráti szálak kötnek a többiekhez, és a városban is nagyon jól éreztem magam, szerettem Pécsett élni. Ezúton szeretném mindenkinek megköszönni a támogatását, a munkáját, ilyen közeg nélkül nem sikerülhetett volna mindaz, amit együtt elértünk! – tette hozzá Kerpi.
Bárhová is visz az utad, sok sikert kívánunk neked a folytatásban, és persze mindig örömmel látunk Pécsett, illetve az NKA Arénában! Mindig az otthonod marad.
Akadémiánk sportigazgatója, a férfiszakág vezetője, Csák Magdolna szerint Kerpel-Fronius Gáspár személyében nagyon értékes játékos és ember erősítette csapatunkat három szezonon keresztül.
– Mind a személyisége, mind a játékoskaraktere nagyon sokat adott nekünk az elmúlt három évben. Sajnálom, hogy most elköszöntünk egymástól, mert azok az értékek, amiket ő képvisel profi sportolóként, sokszor sokkal többet adnak egy csapatnak, mint amikor valaki pusztán a statisztikák alapján, vagy éppen válogatottság tekintetében talán előrébb tart. Amik Kerpiben megvannak, olyan dolgok, amik vele született értékek! Abszolút nyugodt vagyok vele kapcsolatban, mert tudom, hogy egy érett játékost adunk a magyar kosárlabdának, egy olyan karaktert, akinek köszönhetően mi is nőttünk, fejlődtünk, és aki bárhol is fog játszani, biztosan sokat fog segíteni az új csapatának!
Sportvezetőnk hozzátette, az is jól mutatja, hogy milyen ember Kerpel-Fronius Gáspár, hogy megértette és elfogadta a klub döntését, mert tudja, mi a Nemzeti Kosárlabda Akadémia küldetése. Csapatunk keretében ugyanis ott van egy nagy tehetség, Lukácsi Gábor, akit ki kell nevelnünk a magyar felnőtt kosárlabda számára: „Kerpi a jelen, Lukácsi a jövő! Az a mi feladatunk, hogy beépítsük, hogy játéklehetőséget adjunk neki az élvonalban szereplő felnőtt csapatunkban, a két játékossal viszont nem mehetne ez egyszerre, ezért kellett meghoznunk ezt a döntést. Kerpinek természetesen nagyon sok sikert kívánunk a pályafutása további szakaszára!”
